KANNÁS ALAJOS 1926. július 21., Kiskunhalas – 1999. május 25., Los Angeles 
„Máraitól elfogadtam, hogy írni, jól írni - ha tudunk - kötelesség, és írásban nem szabad megalkudnunk. Kannás Alajos költő és pszichológus. Nyomot hagy-e művészetében hivatása? A pszichológus fegyelemre kényszerítette a költőt. Tudatta vele, hogy a tudatalattija magyar. Az agykéreg megtanult angolul. De az igazi, tiszta forrásból fakadó vers csak magyar lehet. Megtiltotta a pszichológus, hogy angol verset írjak. És arra is kényszerített, hogy tömör formát keressek. A szonett is segít, hogy ne kalandozzon el a költő az érthetetlen egyénieskedés felé, hanem közérthetően mondja mondókáját. Nemes Nagy Ágnes írta 1972-ben Amerikai naplójában, hogy a költő ne hagyja el hazáját. Igaza van. De én még nem voltam költő, amikor menekülő lettem, mert valahol otthon kellett lennem, de sem Budapest, sem Kiskunhalas nem adhatta már, csak a börtön ígéretét. A Logodi utca sarkán, Márai emléktáblája előtt tavaly a pszichológus végleg nyugalomba vonult, és hagyja a költőt, hogy teljesen és szabadon költő legyen.” - Kannás Alajos
(1998. december 30., Los Angeles)
|
