|
kínálgatja magát a hajnal
emelkedik mintha élne
s csábít is szajha-magához
a lenti ködből a csupa-fényre
mintha nem is e barbár század
fölött derengene az égbolt
teszi az idő ma is a dolgát
nincs semmi most és semmi rég-volt
buborék-sorsban a halál is csak
annyi mint a fölszálló pára
elenyészik a nap tükörében
árnya vetül egy másik árnyra
| 