részletek Lengyel András írásából  

   ...Mint Szabolcsi Miklós írja: „Újabban előkerült dokumentumok arra utalnak, hogy [József Attila] többször találkozott Balatonszárszón a Siófokon üdülő Sólyom Jankával. Sólyom Janka ismert színésznő és »dizőz« volt – három sürgönyt is küldött Szárszóra, szeptember 9-én pedig ugyancsak Siófokról levelet, már Budapestre: „»Rém sajnálom, hogy nem sikerült a weekendet összehozni... Kérem, hívjon fel péntek reggel 1 óráig 2–3 közt.«” (Szabolcsi 1998. 627 – 628.). Sőt a kapcsolatra fölfigyelő monográfus azt is föltételezi, hogy: „Talán ugyancsak Sólyom Janka [volt] az a színésznő, akire – már 1937 nyarán – Flórának írott levelében utal, dicsekedve, a költő” (Szabolcsi 1998. 628.). Maga a „dicsekvés” pedig, amire Szabolcsi itt hivatkozik, ez: „Olyan furcsa volt – írta a költő Kozmutza Flórának –, míg meg nem értettem, hogy mért rajzanak most úgy körül a nők... Nemcsak azok, akikről legutóbb írtam, hanem sokan, csinosak és kedvesek, neves színésznő is van köztük” (közli Illyésné 1987. 45.)...

   ...Az énekesnőről írott cikkekből (Kristóf 1976. Kertész 1976) tudjuk, hogy József Attila és Sólyom Janka kapcsolata nem korlátozódott Szárszóra – Pesten is folytatódott. Sőt Pesten, 1936 őszén és telén, esetleg még 1937 első felében is találkozgattak. Sólyom Janka például a Bristol bár dizőzeként, Buday Dénes megzenésítésében, József Attila-verseket is énekelt. Kristóf Károly cikkének idevágó része szerint e verseket maga József Attila ajánlotta megzenésítésre, s meg is hallgatta előadásukat. „A két világháború között – olvashatjuk a cikkben – Sólyom Janka a Bristol szálloda halljában lépett fel. Irodalmi estjei vonzották a közönséget. Egy pisszenéssel sem volt szabad pincérnek vagy publikumnak megzavarnia az énekszámot. Amikor – szorgalmas könyvvásárló lévén – megismerkedett József Attila verseivel, Sólyom Janka üzent a költőnek, hogy szeretne vele beszélni. József Attila elment az előadóművésznő Klotild utcai lakására, ahol jelen volt Buday Dénes zeneszerző is. Együtt beszélték meg, hogy milyen verseket énekeljen Sólyom Janka, és melyiket ajánlja József Attila, aki örömmel fogadta, hogy költészete ennyire megragadta Sólyom Jankát és Buday Dénest.” „Elkövetkezett a Bristol szállóbeli új műsor bemutatásának ideje. A költő kíváncsi volt Mama című versének énekes változatára, el is ment a Bristolba, de nem ült be a közönség közé, csak a bejárati függöny mögül leste a hatást. A megzenésített versek igen nagy sikert arattak.” (Kristóf 1976. 2.). E leírás, bár konkrét időpontot nem közöl, s némileg „stilizált”, megítélésem szerint lényegileg helytálló. A sztorit a színházi körökben otthonosan mozgó Kristóf Károly alighanem még magának Sólyom Jankának elbeszéléséből ismerte – ... ...maga a Bristol-beli előadóest megtörténte s József Attila ottani jelenléte azonban föltétlenül hitelesnek tetszik.

   Mindazonáltal nagy kár, hogy Sólyom Janka hagyatéka jelenleg nem hozzáférhető (könyvtárában dedikált köteteknek is kellett lenniük: Medvetánc, Nagyon fáj), s nem ismerjük egyelőre Buday Dénes József Attila-verseket megzenésítő kompozícióit sem. Ez azonban, úgy gondolom, pótolható hiány, s a kutatás előbb, vagy utóbb fölszínre is hozza majd e dokumentumokat, megerősítve mindazt, amire Sólyom Janka méltatói fölhívták a figyelmet.


Tiszatáj 2005/4