A lantos dalosok kései utódai Hangraforgóék a nevüket Radnóti Miklós verséből kölcsönözték Gyuricza Ferenc gyuricza.ferenc@zalaihirlap.hu Lenti- Bele kell élni ma- gunkat a versbe, felfogni annak költői üzenetét, s a rendelkezésünkre álló eszköztárral hozzáigazíta- ni a legmegfelelőbb hangzást - fogalmazza meg az énekelt verseket előadó Hangraforgó együttes ars poeticáját Faggyas László. A kéttagú győri formáció a minap lépett fel Lentiben. A Hangraforgó együttest 2003-ban alapította Faggyas László és F. Sipos Bea. A duó Radnóti Miklós egyik verse, a Majális után vette fel nevét, a költő a hangraforgó névvel a lemezjátszó ősére, a gramofonra utalt. Az elmúlt fél évtized során az együttes országszerte és a határokon túl is sikerrel szerepelt különféle fesztiválokon, dalos találkozókon, irodalmi esteken. Műsoraikban klasszikus és kortárs magyar költők versei egyaránt hallhatók. Legfontosabb feladatunknak a magyar kultúra ápolását, a magyar nyelv őrzését, a verséneklő műfaj életben tartását és továbbhagyományozását tekintjük mondta Faggyas László. - Játszunk régi hangszeres zenét is, leginkább mégis a versek megéneklését tartjuk a fő feladatunknak. Repertoárunk közel ötszáz évet fog át, Balassitól kezdve egészen korunkig. Ez utóbbi talán még fontosabb, hiszen a klasszikusokat ismeri a közönség, de arról is hírt kell adni, hogy igenis létezik mai magyar költészet. A veszprémi születésű, de jelenleg Győrben élő Faggyas László szerint a verséneklés sikere azon múlik, hogy milyen alázattal nyúlnak a költeményekhez. Ők a verset nem ürügynek használják, azaz a Hangraforgó együttes nem arról szól, hogy van egy zenei világuk, és ahhoz keresnek költeményeket, hanem fordítva, a vershez keresik a megfelelő dallammenetet. - Ha ránézünk egy költeményre, és nem érezzük meg, hogy miről szól, akkor eltévedhetünk - magyarázta. - Bele kell élni magunkat a versbe, felfogni annak költői üzenetét, s a rendelkezésünkre álló eszköztárral hozzáigazítani a legmegfelelőbb hangzást, így lehetséges egymás után megszólaltatni a színpadon akár Pálóczi Horváth Ádám pajzán történeteit, a ma is élő költő-legenda Kányádi Sándor gyermekeknek szóló kedves verseit, vagy a fiatalok körében olyannyira kedvelt Varró Dani költeményeit. A Hangraforgó fennállása óta több hanglemez elkészítésében működött közre, legutóbb a Nyugat nemzedékéhez tartozó költő és műfordító Képes Géza századik születésnapjára vettek fel egy énekelt verseket tartalmazó albumot. Erre a költő szülővárosától, Mátészalka önkormányzatától kaptak felkérést, aminek örömmel tettek eleget. - Mátészalka városa büszke szülöttére - sorolta tovább Faggyas László. - Képes Géza jelentős költő volt, ám a mai fiatalok előtt kevésbé ismert. A város azzal a céllal készíttette el a lemezt, hogy minden helybéli általános iskolás ajándékba kapjon egy példányt, ezáltal erősítve a lokálpatriotizmust. Bea szintén mátészalkai születésű, így nemcsak a versek, de a zenei forrás is a városhoz kapcsolódik. Az album 15 énekelt verset tartalmaz, melyek hangulatukban eltérőek, ezért mi is arra törekedtünk, hogy a dalok zenei stílusa is sokszínű legyen. Faggyas László anno tagja volt annak a zalai Technikai Szünet elnevezésű együttesnek, amelyben a zalaegerszegi Lukács Sándor volt a társa. Az 1988-as Ki Mit Tud? című tehetségkutató műsor televíziós középdöntőjéig jutott duó jelenleg ugyan passzív állapotban van, ám elvileg sosem oszlott fel, legutóbb 2007-ben léptek színpadra. A Hangraforgó emellett szerepelt a 2007-es Itthoni Dal fesztiválon is, akkor egy Pusztai Zoltán-vers megzenésítésével Győr városát képviselték Zalaegerszegen. (A kép alatti szöveg: Faggyas László és F. Sipos Bea a lenti fellépésen Fotó: A szerző Hírt adnak arról, hogy még igenis létezik a kortárs magyar költészet) (ZALAI HÍRLAP, LXV. évf., 230. sz., 7. oldal - 2009. október 1., csütörtök)