A budaszentlőrinci pálos kolostor romjai
   A cikk forrása: www.geocaching.hu

   A pálos rend budaszentlőrinci monostora az egykori Nádor falu helyén épült fel az 1300-s évek elején. A remeték Lőrinc barát vezetésével a pilisszentkereszti (klastrompusztai) kolostorból települtek át új monostorukba. A helyet védőszentjükről, Szent Lőrincről nevezték el.
   1309-től a Buda fölötti Szent Pál hegyen (ma Hárs-hegy) a Szentlőrinci monostorban tartották évi káptalanjukat a pálosok, ettől kezdve ez lett a rend főkolostora. A hallgatag barátok kertészkedtek, építőmestereik, kőfaragóik munkái pedig templomaikat díszítik. Legszebb alkotásuk remete Szent Pál vörös márvány koporsója, melynek töredékeit a Történeti múzeumban őrzik. 1456-ban megjelent első magyar Biblia az itt élő pálos Báthory László munkája volt. A Hárs-hegyen barlangot neveztek el róla.
   Uralkodóink, akik segítették a pálos rendet:
Nagy Lajos, aki 1381-ben megszerezte a rend patrónusának, Remete Szent Pál ereklyéit, amit ebben a kolostorban helyeztek el. A török dúlás elől Trencsénbe menekítették, de ott tűzvész áldozata lett. Mátyás király, II. Ulászló támogatták a magyar alapítású rendet, elismerték tevékenységüket.
   A kolostort a törökök feldúlták, felégették az értékes könyvtárral együtt és eltűnt minden kódex, valamint a Biblia is. A barátok pedig elmenekültek. A kolostor egyes értékeit ugyan sikerült a Felvidékre menekíteni, de azokat a rendnek nem sikerült visszakapnia. Csak a romos falak maradtak az egykor virágzó kolostorból.
   Ma a magyar tartomány székhelye Pécsett van. Közösségek találhatók Budapesten, Márianosztrán és Petőfiszálláson. A világ 13 országának, 54 házában kb. 400 pálos szerzetes él.

   Egyéb források: